A ‘kegyetlenségmentes’ kifejezésről régóta vitatkoznak a szépség-, wellness- és kozmetikai iparban. A fogyasztók számára gyakran bonyolult lehet azon termékek azonosítása, amelyeket a fejlesztés bármely szakaszában nem teszteltek állatokon.
Az 1990-es évek közepére az állatjólét iránti növekvő tudatosság azt jelentette, hogy sok vásárló aktívan kereste a kegyetlenségtől mentes alternatívákat. A következetes szabványok és egyértelmű meghatározások hiánya azonban azt jelentette, hogy a kifejezést gyakran használták olyan módon, amely zavaró vagy félrevezető volt. Egyes márkák állították, hogy állatbarátok, sőt, saját ‘cruelty-free’ logót is létrehoztak, de független ellenőrzés vagy elismert állatvédő szervezetek jóváhagyása nélkül.
Ez volt a hol Ugró nyuszi megbízható szabványként jelent meg, amely segít a fogyasztóknak azonosítani azokat a termékeket, amelyek megfelelnek az igazoltan kegyetlenségmentes követelményeknek.